Bővülő adókedvezmények, átmeneti áfaszabályok

Megosztás Tetszik

A Deloitte szakértői a vállalat ügyfelei részére iparág-specifikusan, szakmai szeminárium keretében elemezték és foglalták össze a pénzügyi szektort érintő aktuális adójogi és számviteli változásokat. Pontokba szedtük.

Az idei évtől nem számít jövedelemnek a foglalkoztatói hozzájárulás, munkavállalói hozzájárulás esetén pedig adókedvezmény érvényesíthető az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak fizetett hozzájárulásokhoz hasonlóan – mondta el Ágoston Katalin, a Deloitte Adóosztályának menedzsere. Szintén fontos változás az adómentes reklám szabályainak szigorodása, illetve az üzletpolitikai célú ajándékozás adómentességének jelentős szűkítése.  

Változik még a kifizető fogalma, mivel a külföldről származó tőkejövedelmeket érintően szükségessé vált a kifizetői kötelezettségekre vonatkozó szabályok összehangolása is. Az értékpapír alapú ügyletek szabályozása tekintetében is sok helyen módosult a személyi jövedelemadó törvény, illetve rendelkezések pontosították az értékpapír-juttatások szabályozását is. 

Fordított áfa és az átmeneti rendelkezések

Az újrakodifikált törvény legfőbb változásai a pénzügyi szektort érintően elsősorban a csoportos adóalanyiságra, illetve a pénzügyi tevékenységek adómentességére vonatkoznak. Jelentősen tágítja a csoportos áfaalanyiság választásának lehetőségét, így valószínűsíthetjük, hogy a pénzügyi szektor számos tagja választja ezt az adminisztratív egyszerűsítéssel is járó adózási formát. A pénzügyi tevékenységek vonatkozásában is jelentős változás már nem a szolgáltatások jegyzékére (SZJ) hivatkozva határozza meg az adómentes ügyleteket, hanem az ügyletek főbb jellemzőit próbálja megragadni, elsősorban az uniós irányelv fogalomhasználatára támaszkodva.

Érdekes kérdésként merült fel, hogy hogyan kell kezelni azon ügyleteket, amelyek a régi szabály hatálya alatt indultak, de rájuk már az új jogszabály is tartalmaz rendelkezéseket (ilyenek például a lízingügyletek, illetve azon konstrukciók, amelyekben az ügylet célja egy konkrét gazdasági eredmény volt). Ezzel kapcsolatban az áfa-törvény az eddigi adójogi szabályozáshoz képest újszerű átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely lehetőséget biztosított az adóalanyok részére arra, hogy válasszanak, mely törvény szabályai szerint kívánják az ügylet egészét kezelni.

Társasági adó, transzferárak, fióktelep

„Az európai uniós csatlakozást megelőzően, 2004 márciusában Magyarország úgynevezett létező támogatásként bejelentette a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényt az Európai Bizottságnak, hogy kulturális és audiovizuális célra különböző kedvezményeket biztosíthasson a Magyarországon gyártott filmekben” ismertette Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadója. A kedvezmények érezhetően fellendítették a magyarországi filmgyártást és a háttéripart.

A Csatlakozási Szerződésben meghatározott eljárás szerint bejelentett létező támogatást a Bizottság automatikusan, további vizsgálat nélkül hagyta jóvá 2007. december 31-éig. Az időpont lejártát követően Magyarország meg szeretné hosszabbítani a filmtámogatási rendszert, ezért az Európai Unió a filmtámogatási rendszerrel kapcsolatban kérdéseket tesz fel annak érdekében, hogy megvizsgálja a támogatási rendszer és a közösségi jog összhangját. Valószínűleg az eljárás lefolytatása után változtatni kell a hazai szabályokon, azonban hangsúlyozni kell, hogy ez csak a 2007. december 31. után igénybe vett kedvezményeket érintheti, valamint hogy a valószínű kedvezmények rendszere alapvetően nem változik meg, hiszen Magyarország érdeke, hogy a támogatási rendszer továbbra is fent maradjon.

A fióktelepekkel kapcsolatban Veszprémi hozzáfűzte: „Banki tevékenység fióktelep formájában is végezhető, a fióktelep társasági adóalapjának meghatározására vonatkozó szabályokat a társasági adó törvény tartalmazza. A társasági adótörvény tételesen tartalmazza a fióktelepnél érvényesíthető költségeket, azonban elméletileg az OECD Modellegyezmény Kommentárjának tervezete alapján további, a külföldi központnál felmerült (pl. finanszírozási) költségek arányos részének elszámolhatósága is lehetséges.”

A transzferárak vonatkozásában Gémesi Péter, a Deloitte Zrt. adóosztályának szenior menedzsere ismertette az adótörvény e tárgyú lényeges változásait, illetve az ellenőrzési gyakorlat fejlődését a transzferárak területén. Az előző héten megjelent APEH ellenőrzési irányelv értelmében az adóhatóság a csoporton belüli ügyletek ellenőrzésére még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. Az irányelv szintén említi, hogy a szokásos piaci ár előzetes meghatározására és a külföldi hatóságokkal való kölcsönös egyeztetési folyamatokra ugyancsak nagyobb hangsúly kell fektetni. A törvénymódosítások csak érintőlegesen hatnak a Tao hagyományos transzferár szabályaira. A legfontosabb, hogy a természetbeni osztalékot is bevonták azon ügyletek körébe, amelyekre a piaci ár elvének teljesülnie kell. 

A téma aktualitását erősíti az adóhatóság aktívabb fellépése ezen az ellenőrzési területen. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak. A pénzügyi szektorban általánosságban elmondható, hogy az adórevizor nem a szokásos pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatosan tesz megállapítást, hanem a hagyományos ügyletek (pl. költségmegosztási megállapodások) esetében. Fontos megjegyezni az ellenőrzésekkel kapcsolatosan, hogy az adóhatóság rendelkezik az AMADEUS adatbázissal, amely alkalmas arra, hogy bizonyos tevékenységekhez megállapítsa a kapcsolódó piaci haszonkulcsot.

A törvénymódosításokat illetően az áfatörvényről érdemes megemlékezni transzferár vonatkozásban. Az új törvény ugyanis az általánosan elfogadott, OECD iránymutatásokra épülő Tao definíció és megközelítés helyett saját fogalomrendszert épít ki, amely néhány esetben kifejezetten ellehetetleníti a piaci ár alkalmazását ott, ahol egyébként a törvény megkívánná. A jogszabályalkotók felismerték továbbá, hogy ott van igazán jelentősége áfa szempontból az árak piacitól való eltérítésének, ahol az egyik fél nem jogosult teljeskörűen az adó levonására. Ezekre az esetekre fogalmaz meg részletszabályokat a jogszabály, míg egyéb esetekben nem. (Két teljes körű áfalevonásra jogosult kapcsolt vállalkozás közötti tranzakció adóalapját például nem befolyásolják az áfatörvény szokásos piaci ár szabályai).

Számviteli változások és aktuális könyvvizsgálati kérdések

A számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi – emelte ki a változásokkal kapcsolatban Horváth Attila Péter, a Deloitte Kft. Könyvvizsgálati osztályának igazgatója. A szakértő elmondta, hogy a rendelkezés szerint a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de – néhány kivétellel - a 2007-es üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni azokat.

A jogharmonizáció érdekében az új számviteli törvény az IAS 24-nek megfelelően külön meghatározza a „kapcsolt fél” fogalmát is, amit az tett szükségessé, hogy a számviteli törvény korábbi változatában a szűkebb körű „kapcsolt vállalkozás” fogalma szerepelt. Az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos módosítások a gyakorlat során felmerült problémák rendezését hivatottak rendezni, az új rendelkezések egyértelművé teszik a passzív, illetve aktív elhatárolás alkalmazásának feltételeit.